Igazi olíva 1.rész

Miért pont extra szűz olíva olaj, és miért pont Spanyolország?
Többek közt erről kérdeztük Dr. Bárány Istvánt, az igazioliva.hu tulajdonosát, a folyékony spanyol arany importőrét.

Néhány éve egy madridi barátunk mutatott egy olajat, amelyről később megtudutuk, hogy andalúziai extra szűz olívaolaj, ami Jaén közelében lévő szülőfalujában működő szövetkezetből való. Akkor kezdtük el komolyabban kóstolgatni, amikor utánaszámoltunk, és kiderült, hogy a Magyarországon kapható, teljesen bizonytalan származású olívaolajok sokkal drágábbak. Így jogosan éreztük úgy, hogy az emberek többségét naivnak nézik, átverik őket, mert sok esetben innen-onnan származó, összepancsolt olajat adnak el nekik. Tehát körülbelül ezen a ponton kezdtünk el arról beszélgetni, hogy milyen jó lenne itthon, a sok tömegáru mellett, reális áron, ellenőrzött és kiváló extra szűz olívaolajat forgalmazni.

De honnan tudja az átlagos vásárló, hogy az általatok kiválasztott és forgalmazott olívaolajok nem ilyen "pancsok"?

Egy normális extra szűz olívaolaj üvegén vagy kannáján rajta van, ki palackozta, hol, mikor, és hogy milyen tájegységről származó olajültetvény adta za olajat. Sokszor az oljafa fajtáját is feltüntetik, ahogy tudjuk a szőlőnél is, melyik merlot, ezerjó stb. Ezen kívl nagyon jó, ha az eredettvédettséget igazoló DO vagy DOP jelzés is szereple az olaj csomagolásán, de ezt többnyire kiírják, illetve egy külön erre a célre szolgáló logón olvasható: Denominación de Origen Protegida. ha ezt olvassuk egy üvegen, akkor kiváló és ellenőrzött minőségű olívaolaj akadt a kezünkbe. A DO-rendszerbe egyébként csak szigorú feltételek mellett lehet bekerülni, és nem egyik naptól a másikra. Érdemes vásárlás közben végignézni, hogy az áruházakban és közértekben forgalmazott olajak közül melyiken szereple az eredetvédettséget igazoló címke. De megmondom: 16-18-ból egy vagy két terméken, de azokat horror áron teszik ki.

Mindegyik olajatok eredettvédett?

Nem, viszont ettől nem kell megijedni, mert mi már - talán bátrsan mondhatom- kiképzetük magunkat annyora az olívaolajok terén, hogy tudjuk, melyik olaj "esélyes", melyikben van lehetőség. Ráadásul számolnunk kell a helyi ízlésvilággal is. Itthon nehezn lehet bevezetni egy olyan olajat, amelyik extrán csíp, jó keserű, és enyhén macskapisi szagú, pedig ilyen az Unioliva is, amelyre pedig az egyik rendezvényen  tartott kóstolónkon  igencsak csettingettek a séfek. de fordítva is lesülhet a dolog, hiszen kóstoltunk több olyan DO olajat, ami cseppet sem fogott meg, nem érzetünk mögötte semmi extrát, csak azt, hogy jó.
Ez a keserű, macskapisis dolog komoly?Amiket eddig én kóstoltam, azoknak nem volt ilyen íze.

Kóstoltál már olajat magában?
Hát nemigen vinne rá a lélek. Olajat magában?
Persze. Ugyanúgy kell, mint a bort vagy a pálinkát. Kicsit megmelegíted a kezedben a poharat, benne az olajjal, aztán szürcsölve "iszol" egy kicsit. Így fellazul az olaj halmazállapota, jobban átjárja a szánkat, és előjönnek az aromái. Ha így kipróbálsz több különböző olajat, azonnal érezni fogod, hogy a kettő nem ugyanaz. Ami pedig a keserűséget vagy más érzetet illeti, ezek szubjektív megállapítások, mint a sós, édes, vagy a savanyú. Ki hogyan szereti és hogyan érzi.

A beszélgetést a hazánkban kialakult ízlésvilágról folytatjuk az Igazi Olíva 2.részben.