Szakmai gyakorlaton Spanyolországban II.rész

Múlt héten Dósa Dorottyával és Vass Anitával kezdtünk bele egy beszélgetésbe, akik Spanyolországban töltött szakmai gyakorlatukról mesélnek nekünk. Íme a folytatás:

Mi volt az, ami nehézséget okozott a kezdetekkor?

Nyelvproblémák és a honvágy volt az, amivel nehéz volt megküzdeini az elején iIlletve a barátok hiányával. Amíg nem tudtunk ténylegesen felhívni valakit csak annyival, hogy "Hola! Qué tal? Qiueres tomar algo?" addig nehéz volt. Csak ültünk a szobában, vagy lézengtünk a parton. Aztán később beindult az élet, sok-sok baráti találka, bulik, a spanyol éjszakai élet megismerése.

Mire emlékeztek a legszívesebben és mire a legkévesbé?

Legkevésbé szerintem a nagy gallego népünnepre, a június 23-án megrendezett San Juan fesztiválra emlékszünk. Szent Iván éjt ünneplik ilyenkor. Ez annyiból állt, hogy kivonulnak a partra, és minden kis baráti társaság tábortüzet rak. A kívánságaikat felírják egy lapra, és a tűzbe dobják. Aztán pedig hajnalig buliznak a parton, ami az össznépi ivást takarja. Igazság szerint jó lett volna, mert jó volt a hangulat, de egyrészt rengetegen voltak, másrészt pedig az egyetlen cél a lerészegedés volt.

Legjobb élmény: idén Corunaban rendezték a gyalogló világkupát. Számtalan csapat érkezett a világ minden tájáról, és persze a mi szállodáinkban is megszálltak. Hazánk is képviseltette magát, mi pedig összebarátkoztunk a magyar csapattal. Végig szurkoltuk a két versenynapot, majd pedig hivatalosak voltunk az esemény záró rendezvényére, egy igazi világverseny záró bulijára. Jó volt hazánk fiaival magyar módra, de mégis hazánktól távol bulizni. :)

Gondolom jól éreztétek magatokat és sok élménnyel gazdagodtatok. Tervezitek-e, hogy a főiskola befejezése után Spanyolországban kerestek munkát?

Igen, aktívan tervezzük az ismételt kiutazást, és az esetleges kint maradást. Egy biztos, a szállodában, ahol dolgoztunk és a barátaink visszavárnak. Mi pedig, ha tudunk, visszatérünk Coruna-ba.