Belépés
| 2011. augusztus 01. hétfő, 22:42 |
Keck Mária és a madridi flamenco
Miért pont Madridra esett a választásod? Mióta élsz kint? Hat évvel ezelőtt már töltöttem Madridban hét hónapot, így jobban ismerem a várost, mint Spanyolország más városait, három éve pedig az Universidad de Alcalá Henares egyetemen kezdtem részt venni egy zeneterápiai master-távoktatásban, így végül is elég kézenfekvőnek tűnt, hogy Madridra essen a választásom. Másfél éve élek most ott.
Kizárólag a flamenco-val foglalkozol vagy van esetleg „civil” munkád is Madridban? A civil munkám keretein belül gyerekeknek tartok kreatív tánc illetve zenés-táncos foglalkozásokat, ezen kívül pedig flamencoval foglalkozom tradicionális értelemben és a saját kicsi, flamencofúziós társulatom jelenét és jövőjét igyekszem egyengetni.
Nem csak táncolsz, hanem énekelsz is. Mikor először hallottalak, nehezen hittem el, hogy magyar vagy. Hol tanultál flamenco-t énekelni? Hosszú ideje és elmélyülten foglalkozom a flamencoval, ehhez sok zenehallgatás társul, így lassanként sok éneket megtanul az ember, akarva-akaratlanul is… bár kétségtelen, hogy nagyon vonz is, szeretek flamencot énekelni, annak ellenére, hogy nem vagyok flamenco énekes.
Szerencsére nem kell választani. Mindkettő másként áll hozzám közel, két teljesen különböző kifejezőeszközről van szó, csodálatosan kiegészítik egymást. Olyankor érzem magam a legteljesebbnek, amikor táncolhatok és énekelhetek is a színpadon.
Mesélj egy kicsit a madridi flamenco-s életről, életedről. Spanyol zenész társaid vannak? Legkülönfélébb nemzetiségű zenésztársaim vannak, mivel a flamenco világa nagyon színes, internacionális közeggé vált. Ennek Madrid különösen központja, lévén nagyváros. A flamenco legtöbb kiemelkedő figurája ebben a városban koncentráltan fellelhető, így sok flamenco iránt érdeklődő jön ide a világ minden pontjáról, tanulni, fejlődni, keresni, találni.
Ha valaki még nem volt igazi spanyol tablao-ban, akkor hogyan írnád neki le? Te milyennek látod a tablao-kat? Sokféle tablao van. Régi, neves, nagy múltat magukénak tudó, tradicionális tablao művészei gyakran évtizedek óta állandóak, így az időtlen napi rutintól kiégetté, érdektelenné válnak, elveszik körükben a flamenco frissessége, lényege.
Újabb, illetve művészileg ambiciózusabb tablaok nagyon izgalmasak lehetnek akár hozzáértő, akár laikus közönségnek. Művészeik cserélődnek, ezzel egy folytonos ismeretlen, feszült helyzetet teremtve a flamenco improvizatív működéséhez. Zene, ének és tánc kerek egységként fonódik össze, egymást kergetve, egymástól menekülve, újra és újra egymásra találva. A művészek a színpadon mintha folyamatos halálugrásra készülnének arra várva, hogy a többi művész megérezze ugrásuk pillanatát, ívét és elkapja őket, illetve tovább együtt zuhanjanak, vagy megtorpanjanak. Egy állandó szenvedélyes és lélegzetmegállító játék ez, és ha ügyesen játsszák, minden pillanatában izzó, lélegző és élő.
Hogy fogad a flamenco-s közönség Téged, mint külföldit a spanyol fővárosban? A flamenco közeg előbb említett tarkasága miatt remekül. De Cobre nevű fúziós projektemre (www.myspace.com/decobre) pedig - amelyben többnyire saját dalaimat és szövegeimet éneklem-táncolom (esetleg egy-két sajátos népdal interpretációval kiegészítve) különösen befogadó a madridi közönség, mivel ebben egy személyes, eredeti koncepció érvényesül flamencoval -azaz a közönség által ismertebb eszközökkel- ötvözve.
Itthon mikor lehet téged látni? Lesz a közel jövőben hazai fellépésed? Jelen pillanatban Németországban dolgozom egy tablaoban. Augusztus utolsó tíz napjára megyek haza Budapestre, ha úgy adódik, akkor ebben a rövid időszakban sor kerül majd egy kisebb előadásra, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várok. Az előadásaimmal kapcsolatban a facebook-profilomon keresztül lehet tájékozódni.
Köszönjük a beszélgetést, további sok sikert kívánunk! Természetesen, ahogy meglesznek Keck Marcsi itthoni fellépésének részletei, szerepelni fog a Spanyol Portál programajánlójában is.
|



Ismét egy magyar lány, aki Madridban próbál szerencsét. Ezen a héten Keck Mária, flamenco táncossal beszélgettünk arról, hogy hogyis került Spanyolországba, hogy fogadták őt kint a spanyol zenészek, táncosok és milyen is tulajdonképpen egy autentikus madridi flamenco bar, azaz egy tablao.
Melyik áll hozzád közelebb, a tánc vagy az ének? Ha választani kell, akkor inkább a mikrofon vagy a flamenco cipő?