Szakmai spanyol nyelvvizsga 2.rész

Rentería Szász Anna Máriát - a Budapesti Gazdasági Főiskola adjunktusát, vizsgáztató tanárát kértük meg, hogy áruljon el nekünk további részleteket a spanyol szakmai nyelvvizsgáról illetve tippeket, hogy hogy érdemes felkészülni. 

Mennyiben más a felkészülés egy szakmai nyelvvizsgára, mint egy általános nyelvvizsgára?

Mivel más a tematika, másfajta szókincset kell aktiválni, ez pedig szakmai ismeretek nélkül nem megy. Tehát otthon kell lennem a szakmában az anyanyelvemen ahhoz, hogy idegen nyelven tudjak beszélni róla. A nyelvtan begyakorlása pedig szakmai szövegekhez kapcsolódik. Sokan követik el azt a hibát, hogy mivel jól megy nekik a spanyol, jelentkeznek üzleti nyelvvizsgára, és aztán csalódniuk kell, mert a szakmai téma kifejtése, vagy a tárgyalási szituáció nem sikerül.

Mit javasol, mire fektessenek legnagyobb hangsúlyt a vizsgára készülők?

A vizsgán elvárt készségek fejlesztésére. Át kell nézni alaposan a mintafeladatokat, átgondolni, hogy azok mit is mérnek, és ezek szerint készülni. Ehhez pedig elengedhetetlen az adott nyelvvel való folyamatos kontaktus. Tehát azt javaslom mindenkinek, hogy olvasson nagyon sok szakmai jellegű újságcikket, hallgasson spanyol tévét és rádiót. Az internet világában ez már nem okozhat nehézséget.

Vizsgáztatáskor a szakmai felkészültség vagy a helyes nyelvtan nyom többet a latba?

Szerintem egyensúlyban kell lennie a kettőnek. Épp a minap próbáltam megértetni az egyik üzleti nyelvi csoportommal, hogy hiába ismeri valaki kiválóan a szakmát, ha nem tud elmondani úgy egy mondatot, hogy ne legyen tele nyelvtani hibákkal, viszont nem sokat ér ismerni minden nyelvtani szabályt, ha nincs meg hozzá a szakmához kapcsolódó szókincse, a szakmai ismeretei. Persze nem azt kérjük, hogy nyelvtanilag tökéletesek legyenek a szóbeli vagy az írásbeli produktumok, az viszont elvárás, hogy a nyelvtani hibák a megértést ne zavarják.

Van olyan vizsgafeladat, ami általában nehezebben megy a vizsgázóknak?

Személyes tapasztalatom az, hogy a szakmai téma kifejtése okozza a legtöbb gondot. Az elvárt két percet nagyon ritkán töltik ki a vizsgázók, vagy azért, mert a szakmai ismereteik nem túl megalapozottak, vagy, mert az általános műveltségükből hiányoznak bizonyos témák. És hangsúlyoznám, hogy most nem nyelvismeretről beszélek!

Hallásutáni értést hogy lehet gyakorolni? Kevés a rendelkezésre álló szakmai spanyol hanganyag Magyarországon.

Igen, ez sajnos így van, de nagyon sok spanyol kiadónak léteznek már üzleti nyelvi tankönyvei, melyekhez CD is tartozik hallásértési feladatokkal, megoldókulccsal, ezeket be lehet szerezni. A Difusión, Edelsa, SGel kiadókat említeném, mi is azokból tanítunk. És javasolnám a spanyol rádió (Radio Nacional de España) honlapját, ott nagyon sok podcast található.

Léteznek mintafeladatsorok, amikkel tréningezhetnek a nyelvtanulók?

Igen, a BGF Nyelvvizsga és Továbbképző Központ honlapján például (de minden más nyelvvizsga központén is) mindhárom szinthez találhatnak mintafeladatsort, és úgy tudom, nyomtatott változatban is kapható a füzetecske.

Milyen jótanácsot tud adni, azoknak a portál olvasóknak, akik szakmai nyelvvizsga előtt állnak?

Először is olvassák el alaposan a honlapon található vizsgaleírást, hogy tudják, melyik részfeladat miből áll, ne a vizsgán szembesüljenek először a feladattal, mert az csak fokozza a stresszhelyzetet.

Legyenek nyitottak, érdeklődőek, barangoljanak sokat mindenféle spanyol nyelvű portálokon és spanyol vállalatok honlapján. A felkészülés során pedig valahogy tudatosan kellene építkezni, hogy a megszerzett ismeretekre ráépüljenek az egyre újabbak. Sok hallgatómon látom, hogy általában elvégzik a kötelező házi feladatot, de nem tudatosul bennük, hogy azzal mit is gyakoroltak, következő órára már el is felejtik, tehát haladunk tovább úgy, hogy egy űr maradt a nyelvismeretükben. Arra pedig nem lehet alapozni.

Nagyságrendileg hány főiskolás, egyetemista tesz szakmai nyelvvizsgát évente?

Ilyen információkkal nem rendelkezem, gondolom a NYAK (Nyelvvizsga Akkreditációs Központ) tudna ilyen típusú adatokkal szolgálni. Az biztos, hogy sokan vannak, akik tanulmányaik befejezése után nem teszik le a nyelvvizsgát. Tavaly például a médiában is téma volt, hogy országos szinten, ha jól emlékszem, a hallgatók talán fele nem kaphatott diplomát, mert nem volt meg az ahhoz szükséges nyelvvizsgája. Ez bizony szomorú, de hogy mi az oka, abba most inkább ne vágjunk bele, mert nagyon messzire vezetne. Csak reménykedni tudok, hogy a nyelvoktatás számára kedvezőbb időszak következik…