Belépés
| 2012. február 06. hétfő, 11:04 |
Egy tündéri andalúz kisváros: Mijas
A méltán hÃres nagyvárosok -Sevilla, Granada, Córdoba- mellett az egyik kihagyhatatlan pueblo blanco: Mijas. A hegyekben fekvÅ‘ kisváros fehér épületeivel, romantikus kis utcácskáival, virágokkal tűzdelt erkélyeivel, gondozott kertjeivel egyszerűen lenyűgÅ‘zÅ‘.    Mijas egyik jellegzetessége a burro-taxi, azaz a szamár taxi, amit nagyon komolyan vesznek a településen: nemcsak fel vannak öltöztetve, de még "rendszámuk" is van az állatoknak, nagyon édesek. Kisebb csordába rendezÅ‘dve, végtelen nyugalommal várakoznak egy árnyékos helyen, hogy a "diszpécser" utast adjon nekik. Ránézésre is egyértelmű, hogy itt a városvezetés is tisztában van azzal, hogy a turizmusból élnek, ezért hiba nélkül kiszolgálják a látogatókat: makulátlanul tiszta a város, nincs lehúzás a bárokban és még a fÅ‘szezonon kÃvül is (pl.: a téli hónapokban) igyekeznek Mijas-t felejthetlen élménnyé tenni, Ãgy teljesen megszokottnak mondható, ha délben feltűnik egy kisebb flamenco csoport a fÅ‘téren, nekiállnak táncolni, tapsolni, olézni. Â
 A városnak van még egy érdekessége, az 1901-ben épült és azóta is működÅ‘ ici-pici bikaviadal arénája, amely a szezonon kÃvül múzeumként működik, Ãgy egy pár eurós jegy fejében körbejárhatjuk az arénát, megnézhetjük a kis kápolnát, ahol a matador imádkozik a megmérettetés elÅ‘tt, a karámot, ahonnan a bikák indulnak és minden zeg-zugát az épületnek. Â
   Egy szó mint száz, Mijas-t látni kell!     |



Aki Dél-Spanyolországba utazik, nehéz helyzetben van: vagy legalább 2-3 hétre kell szabadságolnia magát, vagy elÅ‘re felállÃtani egy preferenciasorrendet, hogy pontosan mit fog megnézni. A konklúzió úgyis ugyanaz lesz: Andalúziába még vissza kell menni.


